A mézről,általánosságban:

A méhek a virágok nektárjából és mézharmatjából gyűjtik a méz alapanyagát, és az előgyomrukban feldolgozva a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák. Egy évad alatt többszörösét is képesek begyűjteni, mint amire a tél átvészeléséhez szükségük van.

Története

Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves Spanyolországi sziklarajz is, amely egy lépesmézet gyűjtögető embert ábrázol.

Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.

A 17. században az új világítóanyagok (olaj, parafin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.

Magyar vonatkozású történelem:

Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták,és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nemcsak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézsört is készítettek. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.

A 19. sz. végéig, a számottevő répacukorgyártás kezdetéig gyakorlatilag a paraszti lakosság egyetlen ételédesítő anyaga. A drága importált nádcukor ui. a mo.-i paraszt háztartásokba alig jutott el. Az újkorban elsősorban ünnepi alkalmak ételízesítője tejbekásán, mákkal együtt és önállóan is főtt tésztán. Bár a mézet a magyarok a finnugor kortól használják, az édes ízlésiránynak a népi táplálkozásban nem tudott utat törni. A méz a mézser alapanyaga is. Házi orvosságként kevés mézet minden házban igyekeztek tartani. A méz gyakran jobbágyszolgáltatás tárgya volt az ún. „ajándékok” sorában, ill. szerződéses falvak úrbéri kötelezettségei között. A 16–18. sz.-ban jelentős exportcikk lett, számos viszonteladó földesúr elővásárlási jogon olcsón vásároltatta össze jobbágyai mézét.

Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban. Az egészséges táplákozás egyik elengethetetlen alkotóeleme.

A mézet a természetgyógyászat alternatív édesítőszerként, köhögések csillapítására, immunerősítőként, roborálóként stb. ajánlja.

A méz összetétele

· 70% - 80% glukóz és fruktóz keverék

· 20% víz

· szénhidrát

· B1, B2, B3, B5, B6, C vitamin

· kalcium

· réz

· vas

· magnézium

· mangán

· foszfor

· kálium

· nátrium

· cink

természetes antioxidánsok

Hatása az emberi szervezetre

· Jó házi szer a meghűléses betegségeknek, a felső légutak hurutos elváltozásainak.

· A természetes antioxidánsok anyagcsere és baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet.

Antimikrobiális hatású a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását.

MÉZSER: (története)

vízzel hígított mézből, különféle fűszerek (szerecsendió, koriandrum, néha komló) hozzáadásával készülő, felfőzött és erjesztett ital. A középkorban Mo.-on nagy közkedveltségnek örvendett. Jobbágyi szolgáltatások közé tartozott. A kutatás feltételezi, hogy német telepesekkel terjedt el hazánkban. A 18–19. sz. folyamán népszerűsége lassan csökkent, majd készítésével is fölhagytak. A múlt század eleji szakácskönyvek azonban még részletesen leírták házi készítésének módját.